Hnefatafl Hungary

A legelterjedtebb Hnefatafl tábla a 11x11 mezőből álló, azonban léteznek kisebb és nagyobb méretű kivitelek is., úgy mint a 7x7 vagy 13x13-as, sőt van még 19x19-es tábla is. Bármilyen méretű táblával is játszunk, azok egyben megegyeznek. Mindegyik páratlan számú mezőből áll.    A táblaméret meghatározza azt is, hogy hány bábúval fogják játszani a mérkőzést.  A bábukra vonatkozó alapszabály, hogy a védekezők fele annyian vannak ( a királyt leszámítva ) mint a támadók. A másik dolog ami meghatározza a minimális bábú számot, hogy a kezdő felállásánál a királynak minden oldalról körbe kell vennie magát a saját embereivel. Ez ugye négy bábút jelent minimálisan.   Ezt és az első kitételt ( miszerint 2:1 arányban vannak a támadók és a védők ) figyelembe véve a minimális bábú szám 12+ a király.  Ha a királyt is beleszámoljuk a darabszámba akkor az arányok a legkisebb 7x7-es táblánál a védekezőknek előnyösebb, hiszen a 8/5-ös megoszlás azt mutatja, hogy minden fehér (védekező) bábúra 1,6 fekete

    2013 óta a versenyeken használt szabályrendszer a Copenhagen Hnefatafl 11x11. Ez a változat a 2008-2012 között megrendezett versenyeken használt "Fetlar" módosítása. A módosítás célja, a Fetlarban észlelt hiányosságok kijavítása volt amin Aage Nilsen (Dánia), Adam Bartley (Norvégia), Tim Miller (Egyesült Királyság) dolgozott. SZABÁLYOK: 1. A játék 11x11 -es kiosztású négyzethálós táblán történik. A védekezők (világos) létszáma 12 fő + a király. A támadók (sötét) 24-en vannak. A bábuk kezdő pozíciója a képen látható.  2. A támadó fél (sötét) kezdi a játékot. 3. Minden bábu egyformán lép. Vízszintesen és függőleges is bármennyit mozoghat akár a bástya a sakkban. ÜTÉS 4. Minden bábu leütésre kerül ( kivéve a király ) ha két szemközti oldalról közrefogják. A király elfogásához négy oldalról szükséges körbevenni a bábut. 5. Csak akkor számít ütésnek a közrefogás, ha azt a támadni kívánó fél kezdeményezte. Vagyis ha a bábu közé önként lép az ellenfél bábui közé akko

  A "Határtalan Régészet - Archeológiai magazin" készített egy rövid összefoglaló cikket a Hnefatfl-ről. Ezen a linken lehet megnézni: Hnefatafl cikk  

 A Foteviken Tablut szintén egy speciális változata a Hnefatafl-nek hiszen vannak olyan mezők amiket csak bizonyos megkötésekkel, vagy egyáltalán nem lehet használni a játék során. Ez attól függ, hogy melyik oldallal játszunk. SZABÁLYOK 1. A játékot 9x9-es négyzethálós táblán játsszák 2. 25 bábu szükséges a játékhoz. ( 1 db király, 8 db védő, 16 db támadó). Az elhelyezkedésük a fenti képen látható. 3. A védekező oldal kezdi a játékot (világos) 4. A figurák bármennyit léphetnek vízszintesen illetve függőlegesen, azonban nem léphetnek olyan mezőre amin már áll egy bábu, illetve a mozgás során nem ugorhatnak át bábut. 5. A középen lévő mezőre ( trónra) illetve a tábla szélein megjelölt mezőre (tábor) nem léphetnek a figurák. Ez igaz a királyra is illetve a tábor területéről induló bábukra is ha már egyszer elléptek a trón vagy tábor mezőről. A trónon és a tábor mezőkön nem haladhat keresztül egy bábu sem. 6. Egy bábu elfogásához (leütéséhez) két szemközti oldalról szükséges közre fog

  Magpie vagyis szarka elnevezést kapta ez a változat ami játék "sztorijából" adódik. A történet az, hogy a manó ( szabályleírásnál királyként említem ) és a 4 segítője egy zsák aranyat cipelnek. Az ellenfél akik a zsák aranyat próbálják megszerezni ők a támadók. A manó viszi a terhet ezért mint ahogy látni fogjuk az ő mozgása lassabb, ami abban nyilvánul meg, hogy csupán egyet tud lépni.  SZABÁLY 1. A játék 7x7 -es kiosztású négyzethálós táblán történik. A védekezők (világos) létszáma 4 fő + a király. A támadók (sötét) 8-an vannak. A bábuk kezdő pozíciója a fenti képen látható. 2. A támadó fél (sötét) kezdi a játékot. 3. Minden bábu egyformán lép. Vízszintesen és függőleges is bármennyit mozoghat akár a bástya a sakkban kivéve a király, mert ő csak egyet léphet. ÜTÉS 4. Minden bábu leütésre kerül ha két szemközti oldalról közrefogják. A király elfogásához is négy bábu szükséges, kivéve ha trón mellet van, akkor három oldalról szükséges körbevenni. A királlyal is lehet üt

  Az Ard Ri   szabály több okból is kakukktojás a többi Hnefatafl variánshoz képest.  A táblán elhelyezett bábuszám megegyezik a 9x9-es táblán használt mennyiséggel ( 25 darab ) ami azt eredményezi, hogy a tábla túlzsúfolt az játék elején.Továbbá a bábuk körönként csupán egyet léphetnek, vízszintesen és függőlegesen is. Továbbá itt nem a SZABÁLYOK 1. A játék 7x7 -es kiosztású négyzethálós táblán történik. A védekezők (világos) létszáma 8 fő + a király. A támadók (sötét) 16-an vannak. A bábuk kezdő pozíciója a fenti képen látható. 2. A védekező fél (világos) kezdi a játékot. 3. Minden bábu egyformán lép. Vízszintesen és függőleges is egy mezőt léphetnek körönként ÜTÉS 4. Minden bábu leütésre kerül ha két szemközti oldalról közrefogják. A király elfogásához is négy bábu szükséges, kivéve ha trónon mellett van, akkor három oldalról szükséges körbevenni. A királlyal is lehet ütni. 5. Csak akkor számít ütésnek a közrefogás, ha azt a támadni kívánó fél kezdeményezte. Vagyis ha a bábu

  A Tablu t az a változat, aminek a szabályáról a legtöbb írásos feljegyzés fennmaradt. A svéd botanikus Linnaeus, jegyezte le ezeket. Valamikor a középkorban a Norvégok vagy a Svédek juttatták el a lapföldi számikhoz ezt a játékot. Náluk a története a játéknak az volt, hogy a Svéd király a nyolc testőrével igyekszik megmenekülni az Orosz cár emberei elöl.  Linnaeus kihagyott néhány részletet amikor lejegyezte. Például, hogy ki kezdi a játékot. Néhány szituációt lerajzolt, a helyett, hogy pontosan leírta volna. Bizonyos esetekben ellentmondásba is keveredtek ezek a szabályok egymással.  Mivel latinul lett lejegyezve a szabály ezért azt szükséges volt lefordítani, amit James Edward Smith meg is tett, majd publikált. A munkájában próbálta az ellentmondásokat feloldani, így ezeket figyelmen kívül hagyta.  Ezek hiányában azonban a játék teljesen kiegyensúlyozatlan lett  Ebből adódik a Hnefatafl játék számos variációja ( eltérő szabályok ) amik igyekeztek kiegyensúlyozni a két fél nyerési e

 A Hnefatafl alapvetően egy kiegyensúlyozatlan játék az eltérő számú bábuk miatt. A Copenhagen Hnefatafl 11x11 szabálynál a védekezők az esélyesebbek a statisztikák alapján, annak ellenére, hogy fele annyian vannak mint a támadók.  Akkor mégis minek köszönhető ez a statisztika? 1. Ha belegondolunk a támadó első számú feladata, hogy a sarkokat levédje. A feltörhetetlen teljes lezáráshoz sarkonként 3 bábura van szükség ami összesen 12 db. Így a király elfogásához a megmaradt 12 bábut tudja használni a támadó a védők 12+1 létszámával szemben.  Látható, hogy létszámfölénybe került a védekező oldal. Persze a támadó megbonthatja a sarok védelmét egy ütés érdekében, de ezzel megkockáztatja azt, hogy nem tudja vissza zárni azt. 2. Sokszor a védekező saját bábui akadályozzák a királyt a szabad mozgásban, így előny lehet ha kevesebb bábu van a táblán, ilyenkor szintén a kevesebb több felállás érvényesül. A képen a királyt a saját bábui akadályozzák abban, hogy eljusson az alsó vagy a felső sarok