Hnefatafl története

Hnefatafl története

A Tafl játékok (más néven Hnefatafl játékok) azon játékcsaládba tartozó stratégiai játékok összefoglaló neve, amit a középkorban az északi és kelta területeken élők játszottak két fő részvételével egy négyzethálós táblán úgy, hogy a felek eltérő darabszámú bábúval rendelkeztek. A legvalószínűbb az, hogy ezek a játék csoport a római Ludus Latrunculorum játékból fejlődött ki.

A Tafl családba tartozó játékváltozatok nevei: Brandubh, Ard Ri, Tablut, Hnefatafl, Tawlbwrdd, Alea Evangelii. Ezen játékokat Norvégia, Svédország, Dánia, Izland, Britania, Írország és Finnország (Lappföld) területén játszották.

A Tafl játékokat a sakk 12.századi megjelenése háttérbe szorította, de a Tafl egy változata a Tablut a Számi nép körében egészen az 1700-as évekig fennmaradt.

A Tablut szabályait a svéd Linné természettudós írta le 1732-ben. Ezeket 1811-ben latinról angolra fordították. Az összes ma ismert Tafl játék ezen az 1811-es fordításon alapul, aminek azonban sok hibája volt. Ezen hibákat új szabályok hozzáadásával orvosolták, ami egy modern Tafl játékcsalád létrehozásához vezetett. Ezenkívül a Tablutot az eredeti szabálynak megfelelően játszhatjuk mivel újrafordították a leírt szabályokat immáron helyesen.

Etimológia

A Tafl kifejezés (Ó norvég: "asztal", "tábla") a játék eredeti neve, azonban a Hnefatafl lett az a megnevezés amit előnyben részesítettek erre a játékra a Viking kor végére,mivel ezzel megtudták különböztetni más táblás társasjátéktól, mint pl Skáktafl (sakk), Kvatrutafl és Halatafl (Róka játékok).

A konkrét név Hnefatafl jelentése az "ököl társasjátéka" (hnefi "ököl" + tafl, ) ahol az "ököl" a központi figurára a királyra utalt.

A pontos etimológia nem teljesen biztos, de a hnefi minden bizonnyal a királyra vonatkozott, így számos forrás úgy hivatkozik a játékra mint „Király asztala".

Az angolszáz angolban, a tæfl kifejezést sok társasjátékra használták. Nem ismert, hogy az angolszászok egy konkrét játékot neveztek így, vagy egy általános kifejezés volt, úgy ahogy a mai emberek hivatkoznak a „kártyára”.

Több játék összetéveszthető a tafl játékokkal, ami a játék nevében megjelenő tafl szó használatából ered. Halatafl a régi skandináv neve a Róka és libák (Fox and geese) játéknak mely a 14. század óta ismert.

Európában még mindig játszott a Kvatrutafl néven ismert régi skandináv játék ami Backgammon középkori elődje. Skáktafl az ó-norvég neve a sakknak. Fidchell-t vagy Fithcheall-t(Modern írása: Ficheall) Írországban játszották. Ezeket a népszerű középkori játékot mindkét oldalon egyenlő erőkkel játszották így nem a tafl változata, mindinkább a középkori leszármazottja lehetett a római játéknak Ludus latrunculorumnak.
Tafl-változatok

A tafl egyetlen változata, ahol viszonylag egyértelmű a szabálykészlet és ami a modern időkig fennmaradt, az a Számi Tablut. Ez az a játék változat,amit Linné feljegyzett a Lappföldi expediciója alatt 1732-ben.

Ami a középkori játékot illeti, egyértelmű szabályleírás nem létezik, de a király célja az volt, hogy elmeneküljön a tábla szélére vagy a sarkaiba, míg a nagyobb létszámban lévő támadóerő célja az volt, hogy elfogja őt. Noha a tábla mérete és a darabszám változó volt, minden játékban 2: 1 arányú a figurák arányszáma és a kevesebb bábúval rendelkező oldalhoz tartozott egy király figura ami a tábla közepén helyezkedett el.

Van némi vita arról, hogy egyes tafl játékokhoz (a Hnefatafl és a Tawlbwrdd) alkalmazhattak-e dobókockát.

 

Alea Evangeli

 

 

Ard Rí

 

 

Brandubh

 

 

Hnefatafl

 

 

Tablut

 

 

Tawlbwrdd

Alea evangelii

Alea evangelii, ami "evangéliumok játékát" jelenti, egy 12. századi kéziratból ismert amiben egy rajz volt található egy 18x18-as tábláról aminek a metszéspontjait használták a A kézirat a tábla elrendezését vallási allegóriának írja le, de egyértelmű, hogy ez játék a Tafl családhoz tartozik

Ard Ri

Ard Ri (Nagy király) egy skót tafl variáns volt, amelyet 7 × 7-es táblán játszottak. Egy király és nyolc védő a tizenhat támadó ellen. Ez az ismert tafl változatok közül a legkevésbé dokumentált.

Brandubh

Brandubh (vagy brandub) (ír: korpa ) a tafl Ír megfelelője volt.

Két versből köztudott, hogy öt férfi játszott nyolc ellen, és hogy az öt közül az egyik "Branán" vagy főnök volt. Számos 7 × 7.es táblát találtak, amelyek közül a leghíresebb egy kidolgozott fatábla amit Ballinderry-ben találtak 1932-ben. A táblát lyukakkal látták el ami a figurák rögzítésére szolgált így feltehetőleg alkalmas volt a szállításra. A brandubh név jelentése: "fekete holló".

Eredeti szabályokat nem találtak, de ezeket a 7x7 táblákat, és az említett két vers szövegét valamint a Tablut szabályokat alapul véve a Tafl Világszövetség rekonstruálni tudta a több teszt által validált kiegyensúlyozott szabályokat.

A kis tábla és a játszmák gyorsasága ellenére a Brandubh tagadhatatlanul megkívánja a taktikai és stratégiai gyakorlatot, ahol az első hiba gyakran vereséghez vezet. A kis darabszám azt is jelenti, hogy mindegyiknek gyakran egyszerre kell védenie és támadnia: ezért könnyű elfelejteni ezeket a feladatokat, ha az csak egyike vagy a másikra összpontosítunk túlságosan. Csakúgy, mint a Tafl más játékaiban, a bábúk feláldozása hasznos lehet de vigyázni kell, hogy ne a játék korai szakaszában történjen ez meg.



Hnefatafl

Hnefatafl (manapság Viking sakként is ismert) népszerű játék volt a középkorban Skandináviában így a skandináv sagák közül több is említette. Ezen sagákban talált hivatkozások némelyike ​​hozzájárult ahoz a vitához ami arról szól, hogy használtak-e kockát a Hnefatatfl játékban.

A játékszabályokat soha nem rögzítették és sajnos csak figurák és táblatöredékek maradtak fent, így nem tudni biztosan, hogyan játszották a játékot. Ha ténylegesen kockákat használtak, akkor semmit nem rögzítettek arról, hogy miként alkalmazták őket. Régészeti és irodalmi források azt mutatják, hogy a Hnefataflt 13 × 13 vagy 11 × 11 táblán játszhatták.

A Hnefatafl népszerű játékká vált Észak-Európában a viking korszakban (a 8. század vége és iu. 1000 körül), a konfliktusokkal teli viharos időben. Amikor a sakk a középkorban népszerű játék lett, a Hnefatafl szabályait idővel elfelejtették. A Hnefatafl különösen népszerű volt az északi országokban, és a viking civilizációt követte Európa más részeire, elsősorban a Brit-szigetekre és a viking országokba. Gardarike a mai Oroszország része.

A játék különböző helyeken eltérő módon fejlődött. A régészek olyan helyeken találtak kiadásokat, mint Írország és Ukrajna. A Hnefatafl szó szerint "ökölasztalt" jelent ó-norvégról fordítva (a mai izlandi nyelven hasonlóan) hnef, „ököl” és tafl, 'asztalt jelent.

Modern Hnefatafl

A norvég tafl-ra vonatkozó szabályok elvesztek, de az 1900-as években megpróbálták rekonstruálni a játékot a számi tafl játék (tablut) szabályai alapján. A tablut szabályait az 1700-as években írták le, és az 1800-as években latinról angolra fordították (lásd ezen az oldalon a "Tablut" -t). Sajnos a szabályokat rosszul fordították latinból, és kiegyensúlyozatlan volt a játékmenet, főleg annak a téves elképzelésnek köszönhető, hogy a királyt négy oldalról kell körülvenni, hogy elfogják - kettő helyett.

Különböző újítások születtek egy olyan játék létrehozására, amely kevésbé részesítette előnyben a védő oldalát, például a király menekülési lehetőségeinek a sarokra történő áthelyezése (a tábla széle helyett), a király "fegyver nélküli" (nem vesz részt az elfogásban), a támadók kezdeti kiindulópontjainak elérhetetlenné tétele a király számára, így megkönnyíti a király elfogását.

Manapság a modern hnefatafl sokféle változatban létezik - online és fizikai kereskedelemben kapható táblákon egyaránt jelen van.

A versenyeken használt egyik változat a Copenhagen Hnefatafl, amely az úgynevezett "pajzsfal" mechanizmussal rendelkezik, amely egyszerre több katona elfogását teszi lehetővé a táblaszélén, valamint az "exit fort" szabállyal is van kiegészítve, amely lehetővé teszi a király számára, hogy a tábla szélén meneküljön, ha korlátozva van a sarokra történő megmenekülés.


Tablut

Ez a változat a Számiktól származik ami egyben a legjobban dokumentált történelmi tafl változat. A tafl játékok között egyedülálló, mivel ismert, hogy még a 18. században is játszották. A 19. század végén is fennmaradhatott. P.A. Lindholm (1884) azt írta, hogy a Számik egy sakkszerű játékot játszottak, ahol a darabokat "svédeknek és oroszoknak" hívták, ami illeszkedik a számi tafl terminológiába.

Carl Linné 1732-ben naplójában rögzítette a tablut szabályait, valamint a tábla és a figurák rajzát.

Lehet, hogy a játékot a számik nem „ Tablutnak” hívták mivel a szó Tablut ( Dablut) annyit jelent, hogy társasjátékot játszani. Linné feltehetőleg összekeverte az általános tevékenységet jelző szót a játék nevével. Ugyanebből az okból kifolyólag egy másik tradicionális számi játékot is Dablo vagy DAblot névvel illetnek ami szintén csupán annyit jelent, hogy társasjáték vagy táblajáték.

A játékot hímzett rénszarvasbőrből készült 9 × 9-es terítőn játszották. A naplójában, Linné kifejtette, hogy a játékosok a védekező figurákra "Svédekként"és a támadó figurákra "Moszkvaiakként" utalnak.

Utóbbi darabok elnevezése Moszkva Nagyhercegségét, Svédország regionális vetélytársát tükrözi, amely 1547-ben változtatta át a nevét Orosz cárságra.

Linné nem írja le, hogy a darabok különböző színűek lennének, de rajza azt mutatja, hogy az egyik oldal darabjait megkülönböztetik a bemetszéssel (a moszkovitákat).

A társasjáték-figurák megkülönböztetésének ez a módja ismert más hagyományos számi társasjátékokból is ( Sáhkku és Dablo).

Angolra 1811-ben fordították a szabályokat. A tablut szabályainak fordításában (amelyet egy svéd londoni kereskedő, Carl Troilius hajtott végre) sok hiba volt, amelyek nemcsak a tablut játékban, hanem a későbbi történelmi tafl játékok rekonstruálásának későbbi kísérleteiben is problémát okozott. A központi hiba Troilius fordításában az, hogy a király elfogásához négy támadóra van szükség, míg az eredeti szabályok csak kettőt követelnek meg, kivéve a különleges eseteket. A következő szabályok John C. Ashton (2007), Nicolas Cartier (2011) és Olli Salmi (2013) modern fordításain alapulnak:

Tawlbwrdd



Hywel Dda király a X. században Wales uralkodója volt és számos törvény fűződik a nevéhez. Ilyen az is amiben megemlítik a tawlbwrdd játékot.



Ez a törvény meghatározza, hogy a tisztviselőknek hivatali ajándékként ezt a játékot kell adni. Ebből tudjuk azt is, hogy ebben az időben 16 támadó 8 védő és egy király kellett a játékhoz.

Walesben Hywe uralkodása után is fent maradt ez a játék aminek a szabályait
Robert ap Ifan költő jegyezte le 1857-ben.
Az ő általa megfigyelt és leírt játék már 24 támadót 12 védőt és 1 királyt említ.

Más hnefatafl játékokhoz hasonlóan a tawlbwrdd is újjáéledt az elmúlt évszázadban. F. R. Lewis 1940-es tudományos tanulmánya során megpróbálta összerakni a játékszabályokat, és Lewis javasolt néhány kiindulási elrendezést a figurákhoz.

 

 

R. C. Bell történész egy alternatív elrendezést javasolt, amely mérsékelten bizonyult népszerűnek.

 

Bell elrendezés

Egyéb modern játékok a tafl családban



Léteznek modern társasjátékok, amelyek nevében nem szerepel a "tafl" szó és nem is úgy hívják mint "tablut" vagy "hnefatafl" , mindazonáltal ezek szabályain alapul.



Jelentős hasonlóságot mutatnak a többi tafl játékkal, de van néhány fontos különbség.



1960 körül, Milton Bradley közzétett Sword and Shields nevű játékot, amely gyakorlatilag Linnaeus által rögzített és Troilius tévesen lefordított Tablut volt. Linnaeus leírásban svédek és moszkoviták vívtak egymás ellen .de a svédek pajzsokká a moszkoviták pedig kardokká alakultak át.

Breakthru nevű játékot az 1960-as években adta ki a 3M bookshelf game sorozat.

Tafl-szerű asszimmetriával rendelkezik ami azt jelenti, hogy tizenkét védővel plusz egy "zászlóshajóval" ( király) áll szemben húsz támadó. A játék célja, hogy a zászlóshajót a tábla közepétől a külső zónáig kísérjék. A belső és a külső területen kívül nincs más jelzett mező mint pl „trón” vagy sarokmező.

Thud, nevű játék Trevor Truran által kidolgozott és először 2002-ben megjelent társasjáték, amelyet a Korongvilág-regények ihlettek.



A játékot nyolcszögletű táblán játsszák, ahol nyolc védő (troll) áll ki harminckét támadó (törpe) ellen. Thud tartalmaz egy úgynevezett "Thudstone" -t is (királyt), azonban nem rendelkezik a tábla „trónnal”.

A Thud-ban lépésekben és támadásokban is fontos különbségek vannak a tafl játékokhoz képest. A törpék a tafl játékokhoz hasonlóan közrefogással tudnak elfogást végrehajtani. A trollok azonban a Dámában ismert árugrással tudnak „ütni”. A törpék bármennyit léphetnek a trollok viszont csak egyet.

A tafl játékok kiegyensúlyozottsága

Régóta vannak viták a játék egyensúlyhiányával kapcsolatban, mivel egyes modern tafl játékok szabályai erősen kedveznek a védőknek. Ez az egyensúlyhiány abból adódik, hogy téves fordításban részesültek Linné szabályai az 1700-as évekből származó számi tafl játékról, amelyet később a középkori taflra vonatkozó szabályok -rekonstrukciójának alapjául használtak. Linné tablut szabályainak újrafordítása azonban egy kiegyensúlyozottabb játékot képét mutatja. E változás után elmondható, hogy a tablut kissé a támadók, nem pedig a védőknek kedvez. A statisztikák szerint a támadók összességében gyakrabban nyernek (átlagosan 9% -kal többet).

Számos szabálymódosítás történt, amelyek kiegyensúlyozottabb játékot hoztak létre.

Ilyen módosítás a fegyvertelen király (a király nem vehet részt elfogásokban), a sarkokba menekülés (a szélek helyett)

Schmittberger (1992) még néhány megoldást is javasol, hogy kiegyensúlyozottabb játék jöjjön létre a játék szabályainak módosítása nélkül.

Az egyik ilyen megoldás a licitálás: A játékosok felváltva licitálnak arra, hogy hány lépésre lesz szükségük a győzelemhez. A legalacsonyabb ajánlatot tevő lesz a védekezőkkel.

Ha védekezőnek nem sikerül a licitben megjelölt lépésszám alatt megmenekülni, akkor az ellenfél nyert.

Történelmi bizonyítékok

Számos középkori Saga megemlíti a Hnefatatfl játékot mint pl: Orkneyinga-saga, Friðþjófs saga, Hervarar-saga.

Számos régészeti felfedezés történt a tafl játékokkal és figurákkal kapcsolatban. Ennek egyik példája egy fatábla és egy darab szarvból készült figura volt, amelyet egy hajótemetés leletei között találtak Gokstadban, Norvégia délkeleti részén.

Egy másik példa az Orkney-ban talált huszonkét bálnacsontból készült figura volt.

Egyes leletek vallási helyszínekről származnak.

2019-ben egy üvegfigurát találtak Lindisfarne szigetén (Szent sziget) ami a Vikingek jelenlétére utal a szigeten. A darabka feltehetőleg 793-ból származik.

Nagyon kevés táblát találtak a régészeti feltárások során mivel a viking hajóstemetkezések során elégették az elhunytat és a dolgait, a fatáblák pedig ennek következtében feltehetőleg megsemmisültek.


Örökség

Az első próbálkozás a Hnefatafl felélesztésére az 1980-as években volt, amikor kiadták a „Viking Game” nevű játékot. (Szerintem a mai napig az egyik legszebb készlet amit kapni lehet.)

A játékszabály nem tért ki arra a tényre, hogy a játék a Linné által leírt Tablut szabályaival megegyező annyi eltéréssel, hogy a sarokra kell menekülnie a királynak a győzelemhez. Hiányzott még az is, hogy figyelmeztetést kell adni az ellenfélnek ha a következő lépéseivel megtudná nyerni a játékot. Ezek a figyelmeztetések a „raichu”, „taichu” és a „konokis” kifejezések.

Ez a játék felkeltette az érdeklődést a tafl játékok iránt, és elindította a játék modern evolúcióját is, mivel a játékosok megpróbálták orvosolni a játékot, amely még mindig kiegyensúlyozatlan volt a király javára.



Peter Kelly nevét is megkell említeni a Hnefatafl kapcsán,ugyanis ő volt az aki a shetlandi Fetlar szigeten megrendezte a mostmár hagyományossá vált Quick Hnefatafl bajnokságot. A Quick vagyis a gyors kifejezés azt jelenti, hogy a játékosoknak a lépés megtételére 10 másodperc áll a rendelkezésre. Sokáig az ezeken a versenyeken használt szabályrendszer volt az általánosan elfogadott a Hnefatafl játékhoz.

Ezt a szabályt a Koppenhágai (Coppenhagen Hnefatafl) szabály váltotta fel, melyet Aage Nielsen, Adam Bartley és Tim Millar alkotott meg. Ez a szabályrendszer olyan elemeket tartalmaz mint a „shieldwall” és az „exit fort”. A shieldwall vagyis a pajzsfal használatával a táblaszélén elhelyezkedő bábú sort lehet egyszerre leütni, még az exitfort (kilépő erőd) a királynak biztosít extra győzelmi lehetőséget.

A Coppenhagen Hnefatafl-ből rendeznek versenyeket is a World Tafl Federation égisze alatt ami gyakorlatilag világbajnokságnak felel meg. A koronavírus helyzet alatt csak online volt megrendezve az elöbb említett szövetség oldalán ahol más játékvariánsokat is lehet online játszani.