Hnefatafl: A Vikingek startégiai táblajátéka

 A Hnefatafl (ejtsd: nefa tafl) egy a kora középkorban játszott táblajáték ami a skandináv területeken terjedt el. Jelentése "Királytábla".

 

A játék a sakkhoz hasonlóan négyzethálós táblán zajlik melyen a két csapat eltérő számú bábukkal sorakozik fel. A figurák vízszintesen és függőlegesen mozoghatnak úgy mint a sakkban a bástya. Ellenfelet levenni úgy lehet, hogy a két ellenséges bábú közre fogja a másik fél bábuját szemközti oldalakról. 

 A tábla közepén helyezkedik el a király a "trónon", körülötte pedig a testőrsége. Ennek a csapatnak a célja, hogy a királyt megvédjék illetve kimenekítsék a tábla valamelyik sarkára. Ha ez sikerült akkor a király csapata nyert. Ezt próbálja megakadályozni a támadó fél aki kétszer annyi bábúval rendelkezik mint a király testőreinek létszáma. A támadóknak lehetőségük van elfogni a királyt az által, hogy körbeveszik, ilyenkor  ők nyernek.

 

A játékszabályt a Svéd természettudós Linnaeus írta le 1732-ben Lappföldi expedíciója során. A játéknak különböző fajtái léteznek amiknek külön elnevezései vannak (Tablut, Ard Ri, Brandubh stb.) Ezen variációk eltérő méretű táblán játszódnak, apró szabály különbséggel, azonban az alapjuk megegyezik.

Az eltérő szabályok azt eredményezik, hogy kiegyensúlyozatlan lesz a győzelmek száma a védők és támadók közt, ezért számos próbálkozás született ennek ellensúlyozására. Ilyen a Coppenhagen Hnefatafl is. Ezt és a Fetlar szabályt szokás használni  a versenyeken. 

A Vikingek a játékot nem csak szórakozásnak tekintették, hanem a harcokra való felkészülés egyik módjának is ahol modellezni és kipróbálni tudták a stratégiákat. 

A játék központi szerepet tölthetett be a Vikingek életben, hiszen számos sírt találtak ahol a táblajátékot az elhunyt mellé temették.

A Hnefatafl népszerűségét a sakk megjelenése csökkentette, azonban manapság a modern szabályok megjelenése miatt reneszánszát éli.